Elérkeztünk a haladó szintre.
Gyakorlatilag megismertük a fegyverünket, megtanultuk a biztonsági rendszabályokat és a gyakorlatban jól is alkalmazzuk azokat. Az alap gyakorlatok során jó párszor ismételtünk mozdulatokat, az időkorlát nélküli feladatok már egész elfogadhatóan mennek, egyszóval adottak a feltételek, hogy biztonságosan tovább léphessünk!
A haladó szint igazából egy értékmérő. A gyakorlatok zömét időre hajtjuk végre, a távolságok is változnak illetve a célok méretei illetve a tüzelési testhelyzetek pozíciók. Nagyon fontos tudnunk, hogy amikor időre hajtunk végre feladatokat lőfegyverekkel akkor bizony minden esetben a találat a fontos és az idő csak másodlagos szerepet tölthet be! Senki ne próbáljon gyorsabban lövéseket leadni mint amennyire a gyakorlottsága feljogosítaná! Vannak gyakorlatok ahol egy túlzottan gyorsan leadott lövés csak mellé lövést jelent, de előfordulhat, hogy egy extrém gyors lövés, a hiányosságok miatt balesetet is okozhat!
Hogyan határozzuk meg, hogy milyen gyorsan kell leadnunk egy lövést?
A kérdés összetett, több tényezőt is figyelembe kell vennünk ha pontosítani szeretnénk, hogyan is válasszuk meg a lövés sebességét.
- Az első és legfontosabb szempont, hogy jól mérjük föl a saját képességeinket, ne áltassuk magunkat, csak a valós tudásunkkal számoljuk!
- Pontosat ismerjük a fegyverünk, hatás mechanizmusát és tudjuk a korlátait!
- Jól mérjük fel a cél méretét és távolságát!
Ezeknek a tényezőknek az ismeretében tudjuk meghatározni az adott cél leküzdésének sebességét! Bármelyik tényezőt hibásan kalibráljuk be a találat elmarad. A verseny sportban a végrehajtási idők döntik el gyakorlatilag a helyezési számokat, mert szinte mindegyik lövész célba talál, csak a végrehajtáshoz szükséges idők alapján lehet köztük sorrendet felállítani, így kiemelten fontos egy verseny lövész számára, hogy milyen gyorsan talál célba.
Ha ezeket az információkat magunkévá tettük akkor vágjunk is bele a lövészetbe!
Feladat:
1 db lőszert tárazzunk, tárat helyezzük a fegyverbe majd a fegyvert a tokba. Jelzésre rántsuk ki a fegyvert a tokból, majd emeljük a cél irányába és ezzel egyidejűleg töltsük csőre, majd a lehető leg gyorsabban adjuk le a lövést a 10 méterre elhelyezett A/4 – es fehér lapra.
HIBALEHETŐSÉGEK:
Az első hibaforrás, ha rosszul fogunk a fegyverre a tokon belül és emiatt a kivett fegyver a kezünkben nem fog stabilan állni illetve a lövés kiváltásakor az ujjunk nem megfelelően helyezkedik el emiatt az elsütő billentyűn!
A következő hibaforrás a csőre töltéskor jelentkezik. Ha a lövész a csőre töltést nem a cél irányában végzi hanem attól eltérő iányban ( általános hiba, hogy lefelé a lábuk felé töltenek a kezdő lövészek ) ez baleset veszélyes illetve ha véletlenül nem is lövi lábon magát a lövész, akkor is lesz egy töltött fegyver a kezében ami alapvetően rosz irányba mutat! A fegyvert még ezután kellene a célpont felé irányítani ami jelentős időveszteséggel jár.
A következő hibaforrás a célzásnál mutatkozik! Ha gyorsan szeretné a lövész elvégezni a célzást, akkor gyakran nem igazítja pontosan össze az irányzó berendezés elvágó éleit és emiatt pontatlan lehet a lövése még akár kis távolságokon belül is!
A következő hibaforrás és azt gondolom a legnagyobb is egyben, az elsütésnél következik be a legtöbb lövész esetében! Ha az elsütő billentyűre rosszul teszi az ujját a lövész vagy esetleg jól, de az elsütési mozdulat rántásba végződik, akkor bizony az eddig felsorolt hibalehetőségeket hiába orvosolja a lövész az elsütési hiba miatt nem fog célba találni!
A fent ismertetett gyakorlatot ismételjük 100 szor, mindannyiszor csak és kizárólag 1 lőszert tárazzunk! Ha sikerül stabilan 2,5 sec alatt tartani a lövések idejét és a 100 lövésből legalább 80 a célon belül van akkor azt gondolom jó irányban haladunk. Költségkímélés illetve a hatékonyabb gyakorlás miatt, mielőtt éles lőszerrel hajtanánk végre a feladatot, lőszer nélkül is legalább 20 – 25 alkalommal „ szárazon „ is hajtsuk végre a mozdulatot!
